Search
  • Balla Béla

A keresztény lelkiismeret kérdése



1. rész - Mi a lelkiismeret?


Szánjunk időt arra, hogy megismerjük a lelkiismeret természetét.

A Biblia azt mondja, hogy az ember Isten képmására lett megteremtve. Sokan ezt úgy magyarázzák, hogy az embernek van erkölcsi érzékelőképessége, azaz képes különbséget tenni a jó és rossz között, és erkölcsi alapon ítélkezni, értékelni, vagy válaszolni.

Nincs más olyan teremtmény, amely ezzel a képességgel lenne felruházva, ezért az ember a teremtés koronája, egyszersmind olyan élőlény, aki hasonlít Istenre. Gyakran azt mondják, hogy a kutya az ember legjobb barátja, azaz közel állunk egymáshoz. Ez természetesen igaz is, bár el kell ismerni, hogy a legjobb kutyának sincs lelkiismerete, de a legrosszabb embernek is van.


Az emberiség és az állatok

A lelkiismeret tehát az a tényező, amely alapvetően megkülönbözteti az embert az állattól, ezért az ember felelősséggel tartozik a tetteiért. Az embernek szellemi szükségletei vannak, és képes arra, hogy önként imádja Istent a Teremtőjét. Sok egyéb mellett ehhez van szükség a lelkiismeretre.

Ez a belső erkölcsi érzékelőképesség az ember része lett, mikor Isten ezt mondta az angyaloknak:

„Alkossunk embert a képmásunkra, hozzánk hasonlóvá: uralkodjék a tenger halain, az ég madarain, a jószágokon, az összes vadállaton és az összes csúszómászón, ami a földön csúszik-mászik.” (1Mózes 1:26)

Az ember éppen azért kapta az állatok feletti uralmat, mert lelkiismerete volt. Ez a képesség nem csupán megkülönbözteti a helyest a helytelentől, hanem erőteljes hatással van ránk, mivel a jó felé terelget, és a rossztól eltávolít. Bár a lelkiismeret önmagában nem határozza meg, hogy mi a jó és a rossz, de hatással van a gondolkodásra és figyelmeztet, ha valamiből baj lehet.

Bárkivel megeshet azonban, hogy valamit jónak tart, és a lelkiismerete is helyesnek véli azt, ami azonban nem az. Még Pál apostollal is megtörtént, amikor még farizeus volt és Saulnak hívták. Azidőtájt Krisztus tanítványainak üldözője volt, és biztos volt abban, hogy helyesen cselekszik.

„Jóllehet előbb őt káromló, az övéit üldöző és erőszakos ember voltam, mégis irgalmat nyertem, mert hitetlenségemben tudatlanul cselekedtem.” (1Timóteusz 1:13)

Amikor megértette mit cselekszik, a lelkiismerete arra indította, hogy ne háborgassa tovább a keresztényeket, hanem inkább segítse őket.

Egy másik példa is feljegyzésre került az Újszövetségben. Egyesek nem ettek meg olyan húst, melyet korábban bálványoknak ajánlottak, mivel a lelkiismeretük tiltakozott ez ellen. Pál rámutatott, hogy nem kellene emiatt aggódni, mégis mindenki mást arra kért, hogy tartsák tiszteletben a véleményüket, és ne gyakoroljanak nyomást rájuk. Hangsúlyozta, hogy minden esetben helytelen bárkit is olyan dologra rávenni, melyet nem enged meg a lelkiismerete.

Végső bíró

A lelkiismeret tehát olyan, mint egy fellebbviteli bíróság, azaz beszédünk, tetteink, és egész életünk végső döntőbírója. Ha valaki megsérti ezt a végső döntést, nem lesz belső békéje. Pál ezért buzdított mindenkit arra, hogy senkit se kényszerítsenek arra, hogy a lelkiismerete ellen vétsen.

Van, aki az egyik napot különbnek tartja a másik napnál, a másik pedig egyformának tart minden napot: mindegyik legyen bizonyos a maga meggyőződésében.” (Róma 14:5)

Mi a helyzet például akkor, ha valaki úgy véli, hogy még a csekély alkohol fogyasztása is bűnnek számít? Bár megbeszélhetjük vele a kérdést, de nem szabad rávenni arra, hogy alkoholt igyon. Ha a véleménye nem változik, akkor jobban teszi, ha engedelmeskedik a lelkiismerete hangjának. A lelkiismeret szent, és megszentelő lehet.


Lelkiismeret: Gyenge vagy erős?

Most térjünk vissza a bálványoknak áldozott hús gondjára, ami Pál apostol idejében fenyegette a gyülekezet békéjét. Pál apostol „gyengének” nevezte azoknak a hitét, akik nem ettek az ilyen húsból.

Ami tehát a bálványáldozati hús evését illeti, tudjuk, hogy nincs bálvány a világon, és hogy Isten sincs más, csak egy. Mert ha vannak is úgynevezett istenek, akár az égben, akár a földön, mint ahogyan sok isten és sok úr van, nekünk mégis egyetlen Istenünk az Atya, akitől van a mindenség, mi is őérte, és egyetlen Urunk Jézus Krisztus, aki által van a mindenség, mi is őáltala. Viszont nem mindenkiben van meg ez az ismeret, sőt némelyek a bálványimádás régi szokása szerint a húst még mindig bálványáldozati húsként eszik, és lelkiismeretük, mivel erőtlen, beszennyeződik. Az étel pedig nem visz minket Istenhez közelebb; ha nem eszünk, nem lesz belőle hátrányunk, és ha eszünk, abból sem lesz előnyünk. (1Korintusz 8:4-8)

Amint látjuk Pálnak nem az volt a célja, hogy minősítse a testvérei hitét, hanem arra kívánt rámutatni, hogy álláspontjuk mögött az ismeretek elégtelensége van. Mivel nem látták tisztán a valódi helyzetet, ezért hoztak önmagukkal szemben szigorú döntést, és igazából ez tette őket gyengévé. Az apostol annyira tiszteletben tartotta, még az ilyen hibás alapokon működő lelkiismeretet is, hogy kész lett volna egész életében vegetáriánus lenni, mintsem, hogy megütköztessen egyet is ezek közül a „gyengék” közül.


Nyilvánvaló, vagy nem egyértelmű.

Pál apostol megközelítése rámutat, hogy vannak nyilvánvalóan jó és rossz dolgok, és vannak olyanok, melyek nem egyértelműen helyesek, vagy helytelenek. Vagyis jó, ha jónak érzed, és rossz, ha rossznak.

Így mutat rá arra, ami igazán számít:

Arra törekedjünk tehát, ami a békességet és az épülést szolgálja. Étel miatt ne rombold le az Isten munkáját. Minden tiszta ugyan, de rossz annak az embernek, aki megütközéssel eszik. Jobb tehát nem enni húst, nem inni bort és semmi olyat, amin testvéred megütközik. Te azt a hitet, amely benned van, tartsd meg Isten előtt. Boldog, akinek nem kell elítélnie önmagát abban, amit helyesel. Akinek viszont kétségei vannak, amikor eszik, máris megítéltetett, mivel nem hitből teszi. Mert mindaz, ami nem hitből van, bűn. (Róma 14:19-23)

Ez a helyes viszonyulás magunk és mások lelkiismeretéhez. Ne feledjük, hogy lelkiismeret nem képes meghatározni, hogy mi a jó és a rossz, csupán erkölcsi alapon mérlegeli a dolgokat, és hiten alapuló döntéshez vezet.


Folytatás következik

Dennis Gillett.

Glad Tidings magazin

12 views

CBM Hungary, c/o The Christadelphian Office, 404 Shaftmoor Lane, Birmingham B28 8SZ

©2018 by cbmhu.org. Proudly created with Wix.com